Foltok a májon, mit mutathat az ultrahang

A máj ultrahangos vizsgálata

Mit jelent a folt a májon?

Betegségek, amelyek máj ultrahang során diagnosztizálhatóak

• Májciszták
• Hemangióma
• Follikuláris noduláris hiperplázia (FNH)
• Hepatocelluláris karcinóma (HCC)
• Máj zsíros degenerációja
• Májtályogok

A májon megjelenő foltokkal kapcsolatos szolgáltatásaink

• Hasi ultrahang vizsgálat
• Laborvizsgálatok
• Hepatológiai Központ rendelései

A máj ultrahangos vizsgálata

A máj ultrahangos vizsgálata egy nem invazív képalkotó eljárás, aminek a segítségével az orvosok megvizsgálhatják a májat és észlelhetik a lehetséges rendellenességeket.

A máj ultrahangos vizsgálatának előkészületei minimálisak, általában nem is  szükséges előzetesen semmi  speciális intézkedés. Azonban lehetséges, hogy az orvos a vizsgálatot üres húgyhólyag mellett szeretné elvégezni, hogy jobb képet lehessen kapni a hasüregi szervekről. Emellett a vizsgálatot végző orvost megkérdezheti a beteg, hogy éhgyomorra kell-e érkeznie a vizsgálatra.

A vizsgálat során a beteg általában a háton fekszik, és az orvos ultrahangos gépet használ, amelyet a hason mozgatva feltéképezi a májat és a környező szerveket. Az orvos figyeli a máj méretét, az echogenitását (a máj sűrűségét) és a textúráját. A vizsgálat segíthet észlelni a májban lévő különböző eredetű elváltozásokat.

Mit jelent a folt a májon?

A máj ultrahangos vizsgálata során észlelt folt lehet egy, ciszta, daganat, vagy bármilyen más elváltozás, amely eltérő echogenitást (sűrűséget) mutat a környező májállományhoz képest.

A foltokat általában jól lehet látni az ultrahangos vizsgálat során, és az orvosok értékelik a méretüket, alakjukat, helyzetüket és az echogenitásukat, azért hogy a folt, elváltozás természetét meghatározzák. A leggyakoribb foltok közé tartoznak a jóindulatú májciszták, amelyek folyadékkal teli üregek a májban, és általában nem okoznak problémát, hacsak nem nőnek túl nagyra, vagy zavarják a környező szerveket.

Azonban a májban található foltok közül némelyik lehet daganatos, például a hepatocelluláris karcinóma (a májrák egyik leggyakoribb típusa), ahol a májsejtek egy daganatos átalakuláson mennek át, és elkezdenek abnormális módon szaporodni. Az ilyen típusú daganatok korai felismerése és kezelése nagyon fontos, mivel előrehaladottabb esetben már nehezebb kezelni őket.

Ha az ultrahangos vizsgálat során foltot vagy elváltozást észlelnek a májon, az orvos további vizsgálatokat kérhet, például CT vagy MRI vizsgálatot, vagy biopsziát végezhetnek, hogy a mintát laboratóriumi vizsgálatokra küldjék el, és a daganat természetét pontosan megállapítsák.

Milyen foltok fordulhatnak elő a májon

A máj ultrahangos vizsgálata során különböző típusú foltokat észlelhetnek, amelyek eltérő természetűek és súlyosságúak lehetnek. Ezek közül néhány a következők:

• Jóindulatú foltok: A jóindulatú foltok általában nem okoznak komoly problémát, és a leggyakoribb típusok közé tartoznak a májciszták és a hemangiómák. A májciszták a májban kialakuló folyadékkal teli üregek, míg a hemangiómák a vérerekben kialakuló jóindulatú daganatok.
• Daganatos foltok: A daganatos foltok lehetnek jó- vagy rosszindulatúak. A leggyakoribb rosszindulatú típus a hepatocelluláris karcinóma, amely a májban található sejtek malignus átalakulása miatt jön létre. Az ultrahangos vizsgálat segítségével észlelni lehet a daganat méretét, alakját és az echogenitását, amelyek segíthetnek a diagnózis felállításában és a megfelelő kezelés kiválasztásában.
• Fokozott echogenitású foltok: A májban lévő foltok magasabb echogenitást mutathatnak, ami azt jelenti, hogy nagyobb sűrűséggel rendelkeznek, mint a környező májállomány. Ez a jelenség általában a zsíros máj szindróma miatt következik be, amely azért fordul elő, mert a májban zsíros lerakódások keletkeznek.
• Folyadékkal teli foltok: A folyadékkal teli foltok általában ciszták vagy tályogok lehetnek, amelyek általában nem okoznak komoly problémát. Azonban, ha a ciszta túl nagyra nő, vagy nyomást gyakorol a környező szervekre, akkor sebészeti beavatkozás szükséges lehet.

Ezen kívül az ultrahangos vizsgálat során további foltokat vagy elváltozásokat is észlelhetnek, például gyulladást vagy hegszövetet. Az orvos általában a foltok méretét, alakját és az echogenitását értékeli, hogy segítsen a diagnózis felállításában és a megfelelő kezelés kiválasztásában.

Betegségek, amelyek máj ultrahang során diagnosztizálhatóak

Májciszták

A májciszták olyan folyadékkal teli üregek a májban, amelyek általában nem okoznak tüneteket, és teljesen jóindulatúak. A legtöbb esetben véletlenül fedezik fel őket más egészségügyi vizsgálatok során, mint például a hasi ultrahangos vizsgálatok.

A májciszták okai eltérőek lehetnek, és gyakran nem ismertek. A ciszták lehetnek veleszületettek vagy szerzették, például trauma vagy fertőzés miatt. A nőknél gyakrabban  fordul elő  májciszta, mint a férfiaknál, és a kor is befolyásolja a kockázatot.

A legtöbb májciszta nem igényel kezelést, ha nem okoz tüneteket, vagy ha a mérete nem növekszik. Az orvosok rendszeres követést javasolják a ciszták esetén, és ha a méretük növekszik, akkor szükség lehet műtéti eltávolításukra.

Azok a májciszták okozhatnak tüneteket, amelyek nagyobbak, vagy több van belőlük. Ilyen tünetek lehetnek például a fájdalom a hasban, a feszülés érzése, vagy az étvágytalanság. Ritka esetekben a ciszták felülfertőződhetnek, és tályogok alakulhatnak ki.

Hemangióma

A hemangióma a máj egyik leggyakoribb jóindulatú daganata, amely egyfajta véredényes daganat. A hemangiómák többnyire véletlenszerűen kerülnek felfedezésre más egészségügyi vizsgálatok során, és általában nem okoznak tüneteket.

A hemangiómák oka nem ismert, de úgy vélik, hogy genetikai tényezők és a hormonok is szerepet játszhatnak a kialakulásukban. A hemangiómák nagyobb eséllyel fordulnak elő nőknél, és általában 50 éves kor felett alakulnak ki.

A hemangiómák általában nem igényelnek kezelést, kivéve akkor, ha jelentős méretűek, vagy tüneteket okoznak, például fájdalmat a hasban vagy a jobb bordaív alatt. Ha a hemangióma mérete jelentősen növekszik, műtéti eltávolításra lehet szükség.

Az ultrahangos vizsgálat során a hemangióma általában jól elkülöníthető, és gyakran úgy tűnik, mint egy kerek, tömör folt a májon. Az orvosok általában a hemangiómák rendszeres követését javasolják, hogy ellenőrizzék a méretüket és a változásaikat.

Follikuláris noduláris hiperplázia (FNH)

A follikuláris noduláris hiperplázia (FNH) egy jóindulatú májdaganat, amely általában tünetmentes és véletlenül fedezik fel más vizsgálatok során.

Az FNH okai nem teljesen ismertek, de a betegség nem kapcsolódik a szokásos kockázati tényezőkhöz, például az alkoholfogyasztáshoz vagy a vírusos májgyulladáshoz.

Az FNH egy folt a májon, amely általában 1-5 cm-es, de akár nagyobb is lehet. Az FNH-t az ultrahang, a CT vagy az MRI vizsgálatok segítségével diagnosztizálják. Jellegzetes a megjelenése, kerékküllőhöz hasonló alakú, centrális részén heggel.

Hepatocelluláris karcinóma (HCC)

A hepatocelluláris karcinóma (HCC) a leggyakoribb típusú májrák. Ez a ráktípus a májban lévő sejtekből (hepatocitákban) alakul ki, és általában a krónikus májbetegség következménye.

A hepatocelluláris karcinóma tünetei leggyakrabban csak a későbbi stádiumokban jelentkeznek, és olyanok lehetnek, mint például fáradtság, hasi fájdalom, testsúlycsökkenés, étvágytalanság, hányinger és hányás. Azonban a korai stádiumban gyakran tünetmentes.

Az egyik leggyakoribb ok a krónikus hepatitis B és C vírusfertőzés, valamint a túlzott alkoholfogyasztás. Azoknek, akiknek már van egyéb májbetegsége, például cirrózis, nagyobb kockázatnak vannak kitéve a hepatocelluláris karcinóma kialakulására.

A hepatocelluláris karcinóma ultrahanggal egy folt a májon, amely a májban nő és terjed. Az ilyen foltok általában nem okoznak tüneteket, amíg el nem érnek egy bizonyos méretet. Az ilyen foltokat általában az ultrahang, a CT vagy az MRI vizsgálatok segítségével diagnosztizálják pontosabban.

A hepatocelluláris karcinóma kezelése az eltávolításra, a besugárzásra, a kemoterápiára, a célzott terápiára vagy az immunterápiára épülhet. A kezelés lehetőségei és hatékonysága azonban a rák stádiumától és egyéb tényezőktől függ. A korai felismerés és kezelés kulcsfontosságú a túlélési esélyek növelésében.

Máj zsíros degenerációja

A zsírmáj (steatózis, steatosis hepatis) olyan állapot, amikor a májban túlzott mennyiségű zsír halmozódik fel. Ez az állapot gyakran nem jár tünetekkel és általában a vérképből véletlenül derül ki, de súlyos esetekben sárgaság és hasi fájdalom is előfordulhat.

A zsírmáj kialakulásának számos oka lehet, például a túlzott alkoholfogyasztás, az elhízás, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az inzulinrezisztencia, az anyagcsere-betegségek, valamint a gyógyszerek és a környezeti ártalmak is hozzájárulhatnak a zsírmáj kialakulásához.

Az ultrahangos vizsgálat során a zsírmáj foltokként jelenik meg a májban. A májban lévő foltok általában nagyobbak és világosabbak, mint a normál májsejtek. Az ultrahangos vizsgálat mellett azonban más diagnosztikai vizsgálatok is szükségesek lehetnek a pontosabb diagnózis felállításához.

A zsírmáj kezelése magában foglalhatja az életmódváltozásokat, például az egészséges étrendet és testmozgást, valamint a súlycsökkentést, a cukorbetegség kezelését és az alkoholfogyasztás korlátozását. Súlyos esetekben a kezelés magában foglalhatja a gyógyszereket és a sebészeti beavatkozásokat is. Az időben történő diagnózis és kezelés kulcsfontosságú a súlyos szövődmények, például a májgyulladás és a májcirrózis megelőzése érdekében.

Májtályogok

A májtályog általában bakteriális fertőzés következtében alakul ki, amelynek forrása lehet a hasüreg más részeiből (például a vakbélgyulladás vagy az epeúti fertőzések), valamint a véráramon keresztül behatoló baktériumok is. A műtétek vagy traumatikus sérülések, valamint a kábítószer-használat is növelhetik a tályogok kialakulásának kockázatát.

A leggyakoribb baktériumok, amik a tályogok kialakulásáért felelnek a Streptococcusok, a Staphylococcusok és a Escherichia coli nevű baktériumok, de más baktériumok is okozhatják a fertőzést. A bakteriális májtályog tünetei közé tartozik a láz, a fájdalom a jobb bordaív alatt, az étvágytalanság és a sárgaság. A kezelés általában antibiotikumok és a tályogot elvezető műtéti beavatkozás kombinációjából áll. A pontos kezelés módja azonban függ a tályog helyétől, méretétől és súlyosságától.

Azonban nem csak bakteriális eredete lehet a májtályogoknak. Az Entamoeba histolytica nevű parazita is okozhat tályogos megbetegedést. A parazita általában fertőzött élelmiszerek vagy víz útján jut be az emberi szervezetbe, majd a bélrendszeren keresztül a májba terjed. A májtályog súlyos állapot, és ha nem kezelik időben, akkor akár halálos is lehet.

A parazitás májtályog tünetei közé tartozik a magas láz, a hasi fájdalom, a hányinger és hányás, a fáradtság, a sárgaság, valamint a máj megnagyobbodása. Az ultrahangvizsgálat során a májban foltok jelenhetnek meg, amelyek a tályogok helyét jelzik.

A májtályog kezelése magában foglalja a parazita elleni gyógyszereket és az antibiotikumokat. A kezelés időtartama és típusa a betegség súlyosságától és az egyéni körülményektől függ. A súlyos esetekben sebészeti beavatkozásra is szükség lehet.

A megelőzés érdekében fontos, hogy az emberek ügyeljenek az élelmiszerbiztonságra, kerüljék a fertőzött élelmiszerek és víz fogyasztását, és az egészségügyi szabályoknak megfelelően kezeljék a fertőzött betegeket. A korai diagnózis és kezelés kulcsfontosságú a súlyos szövődmények, például a májelégtelenség megelőzése érdekében.

Téma szakértői

Dr. Nyemecz Dorottya

emlő- és lágyrész ultrahang specialista radiológus

Dr. Csemez Imre

hasi- és kismedencei ultrahang specialista radiológus

Dr. Gergely Mária

emlő- és pajzsmirigy ultrahang specialista radiológus

---