Fibroadenoma: sokszor elegendő lehet az ultrahangos követés

Online Bejelentkezés

Dr. Gergely Mária

+36 70 638 8493

Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

Egy jóindulatú elváltozás az emlőben: a fibroadenoma

A fibroadenomát a legtöbbször fájdalmatlan, jól körülhatárolt, tömött tapintatú, mozdítható csomóként észlelik a páciensek az emlő önvizsgálata során. Előfordulhat azonban, hogy az elváltozás – a helyzete vagy mérete miatt – nem tapintható, és csak ultrahangvizsgálat során derül rá fény. Mint dr. Gergely Mária mondja, egy jóindulatú (mirigyekből és kötőszövetből álló) elváltozásról van szó, ami főként a fiatal, 20-as, 30-as éveikben járó nőknél fordul elő, ám későbbi életkorokban is kialakulhat. Kiváltó okai még nem teljesen tisztázottak, nagy valószínűséggel hormonális etiológiája van: elsősorban az ösztrogén hormon hatása merül fel lehetséges magyarázatként, melyre az emlő szövetei igen érzékenyen reagálnak. Ezt a hipotézist támasztja alá, hogy a hormonálisan aktív periódusokban (várandósság, szoptatás) a fibroadenoma megnagyobbodik, illetve menopauza után összezsugorodhat, vagy el is tűnhet. A fibroadenoma méretét tekintve néhány millimétertől több centiméterig is terjedhet.

–Fiatal, serdülő lányok esetében az ún. juvenilis típusú fibroadenomák rendkívül gyorsan növekedésnek indulhatnak, ám ugyanilyen gyorsan össze is zsugorodhatnak, spontán visszafejlődhetnek, és jellemzően jóindulatúak maradnak – magyarázza az emlőspecialista szakember. Hozzáteszi: léteznek még ún. óriás fibroadenomák, amelyek méretüknél fogva nyomást gyakorolhatnak az emlő szövetére, akár el is deformálva a keblet. Az óriás fibroadenomák már igen zavaróak lehetnek, időnként fájdalmat, érzékenységet is okozhatnak az érintetteknek. Az 5 cm-nél nagyobb méretű, gyorsan osztódó, rendellenes megjelenésű sejteket is tartalmazó elváltozások főként a 35 év feletti korosztályban figyelhetők meg, és mindenképpen további vizsgálatokat igényelnek.

Az ultrahang szerepe a fibroadenoma diagnózisában

A fibroadenomák diagnózisa a fizikális vizsgálaton kívül képalkotó vizsgálatokkal (ultrahang, mammográfia) és szövettani mintavétellel történik. Az életkor azonban fontos szempont, amelyet figyelembe kell venni a kórtörténet felvétele során. 30 éves kor alatt az ultrahang az elsőként választandó eljárás, amivel az elváltozás nagy valószínűséggel felismerhető. Indokolt esetben, további vizsgálatként citológiai vagy hisztológiai mintavétel is történik, ez ultrahang vezérelt aspirációs citológiát (sejtmintavételt), illetve core biopsziát (vastagtű biopsziát) jelent. Ettől idősebb életkorban mammográfia is szükséges, az aspirációs citológia és a core biopszia ezután történik.

– Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy a legtöbb esetben a fibroadenoma nem növeli az emlődaganat kialakulásának kockázatát. Malignus (rosszindulatú) elfajulás az esetek 1-1,5 százalékában következik be, főként a nagy, több centiméteres elváltozások között – mondja dr. Gergely Mária. Ugyanakkor érthető módon az emlőben tapintható, a növekedést mutató, deformitást okozó elváltozás, amivel a későbbiekben újra és újra meg kell jelenni a kontrollvizsgálaton, szorongással töltheti el az érintetteket. A fibroadenomák növekedésének és állapotának nyomon követése azért fontos, mert bár ezek az elváltozások jóindulatúak, de ritka esetben, szem előtt kell tartani az emlődaganat kialakulásának lehetőségét. A nyomon követés célja a beteg biztonsága és az esetleges változások időben történő felismerése. A rendszeres kontrollvizsgálatok mellett fontos a havonta végzett rendszeres tapintásos önvizsgálat, hogy a nők tisztában legyenek emlőik állapotával, és felfigyeljenek annak változására.

Van-e teendő a fibroadenomával?

A jóindulatú, kis méretű, nem növekvő elváltozások eltávolítása – ha csak nem okoznak panaszt – nem szükséges, de az ultrahanggal történő rendszeres nyomon követés mindenképpen célszerű.  Ha az elváltozás növekedésnek indul, fájdalmat, kényelmetlenséget okoz, vagy szövettani szerkezete megváltozik, akkor sebészi eltávolítása mindenképpen javasolt.