Pajzsmirigy biopszia

A pajzsmirigy működése

A pajzsmirigy betegségei

A pajzsmirigy túlműködése

A pajzsmirigy alulműködése

A pajzsmirigy göbös megbetegedései

Diagnosztika

Mit mutat az ultrahang?

Mi az a pajzsmirigy biopszia?

Mikor van szükség aspirációs citológiára?

Pajzsmirigy biopsziával kapcsolatos szolgáltatásaink

• Pajzsmirigy ultrahangos vizsgálata
• Szakorvosi konzultáció
• UH vezérelt aspirációs citológia mintavétellel és szövettani vizsgálattal

A pajzsmirigy működése

A pajzsmirigy a nyakon a gége előtt elhelyezkedő, pillangó alakú, kétlebenyes belső elválasztású mirigy, melyhez kívülről a négy mellékpajzsmirigy kapcsolódik. Az elsődleges feladata a hormontermelés (T3, trijód-trionin és T4, tiroxin pajzsmirigyhormonok), melyek az anyagcsere sebességére, a növekedésre, a szexuális működésre és az agyi működésre vannak hatással. A hormonok termelését az agyalapi mirigy elülső részében keletkező pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) szabályozza, melyet a hipotalamusz egy másik hormonja (TRH) regulál. Ha a pajzsmirigy működésében valamilyen hiba lép fel (alul- vagy túlműködés, göbképződés, rákos elváltozások), a hormonhháztartásunk felborul, és megannyi területen jelennek meg a tünetek, melyek megkeseríthetik mindennapjainkat.

A pajzsmirigy betegségei

A pajzsmirigy betegségeinél el kell különíteni azt, amikor a pajzsmirigy valamilyen okból túl sok hormont termel (pajzsmirigy túlműködés, azaz orvosi nevén hyperthyrosis) és amikor túl keveset (pajzsmirigy alulműködés, azaz hypothyreosis). A pajzsmirigy megbetegedései az összes szervre hatással lehetnek, így nagyon különböző tüneteket okozva: hatással lehet a szívverésre, a hangulatra, az anyagcserére, az emésztésre, a csontok egészségére, a haj szerkezetére, és még számos más működésre. A tünetek megjelenése attól függ, hogy a pajzsmirigy túl-, vagy alulműködik.

A pajzsmirigy túlműködése

A pajzsmirigy túlműködés  hosszabb idő alatt vagy hirtelen is kialakulhat – előbbi inkább az idősebbekre, utóbbi inkább a fiatalokra jellemző. Nők gyakrabban érintettek, mint férfiak, összesen kb 1-2%-a érintett a lakosságnak. A betegség legnagyobb részben 60 éves kor felett alakul ki.

A pajzsmirigy túlműködése mögött számos kórállapot állhat. Egyik leggyakoribb formája autoimmun betegség, a Graves-Basedow kór, melyben az immunrendszerünk tévesen lép fel a pajzsmirigyet szabályozó TSH hormon receptora ellen, így a szabályozást ellehetetlenítve túlműködést okoz. A Graves-Basedow kór fiatalabba korban, általában 35 éves kor után jelentkezik, nőknél ötször gyakoribb. Jellegzetes tünete a pajzsmirigy göbös elváltozása, mely akár olyan mértéket is ölthet, hogy a nyak megdagadása messziről is látszódik (struma). A pajzsmirigy túlműködést jódhiány is okozhatja, mely szintén járhat göbképződéssel.

A pajzsmirigy túlműködés tünetei röviden úgy foglalhatóak össze, hogy a szervezetünk „gyorsabban” működik, mint ahogy normális állapotában. A következő tünetek együttes megjelenése figyelmeztethet pajzsmirigy túlműködésre:

• szívdobogásérzés, gyors pulzus
• ingerlékenység, idegesség, koncentrációzavar
• meleg, nedves bőr, izzadás, melegintolerancia
• hasmenés, fogyás
• nőknél a menstruációs ciklus zavarai, meddőség
• csontritkulás
• göbök a pajzsmirigyben, struma

A pajzsmirigy alulműködése

A pajzsmirigy alulműködése (hypothyreosis) esetén a pajzsmirigy hormonjai nem termelődnek megfelelő mértékben, hiány alakul ki a szervezetben, mely röviden összefoglalva, lelassítja az anyagcserét.

A pajzsmirigy alulműködés hátterében különböző okok állhatnak. Az alulműködés oka akár veleszületett genetikai eltérés is lehet, mely szerencsére ritkán fordul elő. Az újszülötteket pedig rutinszerűen szűrik a pajzsmirigy megbetegedéseire, mivel gyermekkorban a nem kezelt pajzsmirigy alulműködés idegrendszeri károsodást, visszamaradt növekedést, érést, szellemi és pszichés visszamaradottságot és alacsony intelligenciaszintet okozhat. Gyakori továbbá a pajzsmirigy gyulladásos betegségei miatt kialakuló alulműködés, leggyakrabban autoimmun gyulladás, úgy nevezett Hashimoto thyroiditis áll a háttérben. A pajzsmirigy daganat miatti pajzsmirigy eltávolításakor, kemoterápia és izotópos kezelés (radiojód-terápia) folyamán is kialakul a hormonhiány.

Az alulműködés tünetei nem egyszerre, hanem eltérő időben alakulnak ki, illetve az erősségük is változó lehet. A legfőbb tünetek a következők:

• gyengeség, fáradékonyság
• állandó fáradtságérzet
• testi és szellemi teljesítőképesség csökkenése
• fokozott hidegérzékenység
• székrekedés
• száraz, töredezett haj, hajhullás
• testsúlynövekedés, megfelelő táplálkozás és elegendő testmozgás mellett is
• alacsony pulzus
• hangulatingadozások
• hideg végtagok
• nemi funkciók zavara (menstruációs ciklus felborulása, nemi vágy csökkenése)
• vetélés

A tünetek gyakran jelentkeznek csupán önmagukban, így minden gyanú esetén javasolt szakorvos felkeresése. A szakorvos laborvizsgálatot rendelhet el, melyen a fT3, fT4 pajzsmirigyhormonok, a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) szintjét vizsgáljuk. A pajzsmirigy alulműködése esetén az fT3, fT4 hormonok szintje alacsony lesz, míg a TSH szintje magas értéket fog adni. Ezeken felül megfigyeljük autoantitestek jelenlétét (anti-TPO antitest, anti-TG antitest), melyek autoimmun Hashimoto betegségnél megtalálhatóak.

A pajzsmirigy göbös megbetegedései

A pajzsmirigy göbök a pajzsmirigyen megjelenő csomók, melyek, ha nagyobb méretűek, tapinthatóak, sőt, akár láthatóak is lehetnek. Előfordulhat egyedül álló göb, de akár több is megjelenhet egyszerre, méretük pár millimétertől akár a hangszalagokat is nyomó képletig terjedhet. A pajzsmirigy göbök egy része egyáltalán nem igényel kezelést, ám vannak, melyek a hormontermelést megzavarják, és olyanok is, melyek sajnos rosszindulatúak. Ezért a pajzsmirigy göbök alapos vizsgálata és rendszeres megfigyelése kiemelten fontos a megfelelő terápia kiválasztásához.

Diagnosztika

Az pajzsmirigy betegségeinek felderítésére laborvizsgálat végezhető, melyeken a pajzsmirigyhormonok és az egyéb szabályozóhormonok szintjét vizsgáljuk meg, illetve autoimmun betegség gyanújánál különböző autoantitesteket vizsgálunk. Ezen felül képalkotó vizsgálatokat végzünk, melyek közül a legfontosabb és leggyakrabban használt a pajzsmirigy ultrahang vizsgálata. Szcintigráfia is használható a pajzsmirigy további megfigyelésére, melynek segítségével megállapítható, hogy az esetleges göbök mekkora aktivitással rendelkeznek. Hormonproblémák esetén végezhetőek úgy nevezett szuppressziós tesztek, melyek lényege, hogy felderítsük, normálisan van-e szabályozva a pajzsmirigy működése az agyalapi mirigy és a hipotalamusz egyéb hormonjai által, vagy valamilyen okból kikerült a pajzsmirigy a szabályozó köréből.

Mit mutat az ultrahang?

A pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatánál egy átfogó képet kaphatunk a pajzsmirigy elhelyezkedéséről, a környezetéhez való kapcsolódásáról, formájáról, nagyságáról és szerkezetéről. Ezeken felül megfigyelhető a pajzsmirigy szimmetriája, esetleges göbök, ciszták száma, alakja, szerkezete, és a pajzsmirigy vérellátása is vizsgálható. Amennyiben valamilyen csomót, göböt, cisztát derítünk fel az ultrahang vizsgálat segítségével, a következő lépés attól függ, hogy hány darab ilyen képlet található a pajzsmirigyben, és mekkora a nagyságuk. A kisebb, nem tapintható, 1 centiméter alatti csomók esetében többnyire csak rendszeresen megismételt ultrahangos kontrollvizsgálat és laborvizsgálat (TSH szint mérés) javasolt ellenőrzés céljából. Amennyiben nagyobb csomókat találunk, akkor viszont tovább kell vizsgálni: először szcintigráfiás, enyhén radioaktív izotóppal jelzett vizsgálattal megállapítható, hogy a talált csomó úgy nevezett meleg, vagy hideg göb-e. A meleg és hideg göbök közti különbség abban rejlik, hogy a göb milyen mértékben képes tárolni a bejuttatott izotópot. A meleg göbök több izotópot halmoznak fel, a képen piros színű képletet látunk, míg hideg göbök esetén az izotóp nem halmozódik fel, és egy üres, kék képet látunk a monitoron. A meleg göbök többségében jóindulatúak, ám hideg göb esetén mindenképpen pajzsmirigy biopszia, azaz aspirációs citológia végzendő.

Mi az a pajzsmirigy biopszia?

A pajzsmirigy biopszia egy olyan eljárás, mely során vékonytű segítségével kisméretű szövetminta nyerhető a pajzsmirigyből. Az eljárás minimális kellemetlenséggel jár, pár perc alatt elvégezhető, így nincs szükség hosszas kórházi tartózkodásra. A nyakat szabaddá kell tenni a beavatkozáshoz, majd fertőtlenítjük a bőrfelületet. A biopsziához nem szükséges helyi érzéstelenítést alkalmazni, így ennél a beavatkozásnál lokális érzéstelenítésre nem kerül sor. A szúrás helyét ultrahang segítségével választja meg a radiológus szakorvos, majd a megjelölt helyről, vékony tűvel történik a mintavétel. A pajzsmirigy sejtjeit a vékony tűn keresztül felszívják, majd a kinyert mintát a laborba küldik elemzésre. A biopszia folyamata alatt a tű pontos helyzetét végig ultrahang monitoron követjük. A beavatkozás kisebb fájdalommal járhat, és a szúrás helyén kis vérzés is előfordulhat, mely általában nem igényel további ellátást. A pajzsmirigy vékonytű biopszia által nyert minta kiértékelésével pontosabb képet kapunk a göb belső állományáról, az azt felépítő sejtekről, ciszta esetén annak pontos tartalmáról, mely lehet csupán vér, de akár rosszindulatú, daganatosan elváltozott sejtek.

Mikor van szükség aspirációs citológiára?

A pajzsmirigy aspirációs citológiai vizsgálatára tehát akkor van szükség, ha a pajzsmirigyben olyan göböket találunk ultrahangos, majd szcintigráfiás vizsgálattal, melyek aggodalomra adnak okot. Az aspirációs citológia segítségével meghatározható a göb sejtösszetétele, és kimutatható, ha rákos elváltozás áll fenn. A pajzsmirigy biopszia segít eldönteni, hogy a kezelés során szükség van-e műtéti megoldásra.

Téma szakértői

Dr. Nyemecz Dorottya

emlő- és lágyrész ultrahang specialista radiológus

Dr. Bánhegyi Barbara

pajzsmirigy- és ízületi ultrahang specialista radiológus

Dr. Horváth Barnabás

emlő ultrahang és emlőmintavétel specialista radiológus

---